Időről időre felröppen a hír, hogy ráleltek a férfiaknak
való hormonális fogamzásgátló módszer nyitjára. Tekintve, micsoda forradalmi
változást hozott annak idején a nők számára kifejlesztett tabletta, érdemes
meggondolni kinek és miért lesz ez jó a közeli jövőben, és addig is milyen
eszközökkel védekezhetnek a nem kívánt terhesség ellen a férfiak.
Valamikor az idők mélyén a nőnemű humanoidok elhatározták,
hogy például a páviánokkal ellentétben nem jelzik égővörös hátsóval és átható
illattal fogamzóképes napjaikat.Döntésük (vagy nevezzük evolúciónak) máig ható következménye, hogy
jószerével soha senki nem lehet biztos abban, pontosan mekkora a teherbeesés
esélye, amikor szexuális kapcsolatra lép egy ellenkező nemű emberrel. A tény,
hogy a nők önmaguk elől is sikeresen eltitkolják peteérésüket, roppant
kiszolgáltatottá tette őket. Többek között sokáig fel sem merült, hogy nekik –
az „edény” szerepén kívül – bármi közük lehet a gyermekáldáshoz, sok helyen ma
is úgy tartják, hogy az élet hordozója a férfimag. Az alapvető összefüggések
felismerése persze azonnal magával hozta az igényt a nemzési folyamatok
befolyásolására, mert az ember szeret mindent kézben tartani, vagy abban a
hitben ringani, hogy az ellenőrzése alatt tart valamit.
Az első ismert írásos emlék, ami
méz és akáckéreg-főzet keverékéből előállított hüvelykúp készítését taglalja,
egy közel 4000 éves papirusz Egyiptomból. Más ókori források preparált állati
belsőségek, pépesített elefántürülék, krokodiltrágyából gyúrt pasztilla,
különféle szálkás gyökerek és felezett citrom hüvelybe gyömöszölésének széles
körben alkalmazott szokásáról számolnak be, mely módszerek egy része a mai
napig dívik. A férfiak számára hasonló jókat eszeltek ki a pénisz
átfúrásától a herék melegen tartásáig. Egyes beszámolók szerint akadtak aztán
olyan megoldások is, amelyek egyszer s mindenkorra elrendezik a kérdést - ilyen
a petefészek roncsolása, illetve amikor a húgycsövet kivezetik a herezacskó
fölé és odavarrják csiszolt kőkori eszközökkel. Azt hihetnénk, az orvosi
technika fejlődésével a probléma végleg megoldódott, de ez tévedés: felmérések
szerint Magyarországon a terhességek közel fele véletlenül következik be.
Francia kutatók pedig arról számoltak be a Human Reproduction szaklap
tavaszi számában, hogy a gyerekek harmada nem kívánt terhességből születik,
holott a „balesetek” 70 százalékában szüleik használtak valamilyen
fogamzásgátlót. A hazai abortuszok iszonytatóan nagy száma - tavaly 58.500
küret jutott a 96.000 élveszületésre - is mutatja, lenne még mit fejlődni a
biztonságos és olcsó fogamzásgátlók terén.
A születésszabályozás terhe jelenleg nagyobb részt a
nőkre hárul, annak összes ódiumával együtt. De mit tehet egy férfi, ha biztosan
el akarja kerülni a teherbeejtést? Kerüli a szexuális kapcsolatot bármely
fogamzóképes korú nővel, ám ha erről az opcióról nem kíván lemondani, tulajdonképpen
csupán kétféle módszer közül választhat. A gumióvszer nem mindenre megoldás, hiszen bármikor lecsúszhat, kiszakadhat.
Amikor üzembiztosan működik, megvan az a nagy előnye, hogy a
szexuális úton terjedő betegségek nagy részével szemben is védelmet nyújt, ami
különösen az alkalmi kapcsolatokban felbecsülhetetlen érték. Ellenzői órákig
képesek sorolni az óvszer hátrányait: nehezen kezelhető, elgurul, rossz szagú,
rossz ízű, túl szűk, vagy éppen túl tág, kényszerű szünetet kell tartani miatta,
mesterséges, abnormális, gusztustalan. Másokat az tart vissza a használattól,
hogy egyik vagy mindkét résztvevőt igen érzékeny helyen dörzsöli ki, vagy éppen
ellenkezőleg: nem éreznek semmit, vagy nem igazán, vagy nem úgy, és még ott van
a gumiallergia is. Az óvszer hívei egyetlen laza mozdulattal söprik le az
asztalról a fanyalgók zömmel pszichés érveit, mondván: a gumi az egyetlen
eszköz, aminek segítségével egy férfi képes valamelyest kontrollálni a
szaporodását. Nem tisztünk eldönteni az ősi vitát, azonban megjegyeznénk, hogy
a gumin kívül létezik például a művi meddővé tétel (vasectomia, vazektómia)
kissé bonyolultabb eljárása. Becslések szerint több mint
hatvanmillió ilyen műtéten átesett ember él világszerte. Magyarországon
az orvosilag indokolt eseteket kivéve a 35 év feletti és/vagy három vérszerinti
utóddal rendelkező férfiak vehetik igénybe ezt a szolgáltatást, ami felvet
bizonyos emberi jogi kérdéseket. (A házastárs kötelező tájékoztatása szintúgy.)
Hazánkban évente kevesebb, mint 100 esetben végeznek ilyen jellegű beavatkozást
– tájékoztat Dr. Fekete Ferenc urológus. További hátráltató tényező lehet, hogy
a műtét kb. 60 ezer forintba kerül, hiszen nem számít gyógyító beavatkozásnak.
Az eljárás maga sebészi szemmel nem egetrengető próbatétel. Helyi
érzéstelenítéssel - az alkalmazott technikától függően - 10-30 perc alatt
készen is van, tömeges elterjedésében mégis egyaránt komoly akadályt jelentenek
a pszichés gátak és a valós félelmek. Az eljárás lényege ugyanis, hogy
megakadályozzák a hímivarsejtek kijutását, ennek érdekében beégetik, átvágják
vagy elkötik a spermavezetéket.
Az ondófolyadék ezután nem tartalmaz spermát, csak prosztata (dülmirigy) és
ondóhólyag váladékot, de ez a körülmény az ejakuláció mennyiségét és az
orgazmust nem befolyásolja - a szakemberek szerint.
Léteznek bemetszéssel és vágás nélkül végzett műtéti technikák. Különbség leginkább az
erre vállalkozó férfiak hozzáállásában tapasztalható, ami viszont nagymértékben
függ a lehetséges szövődmények, bevérzések és fájdalmak előfordulási
gyakoriságától, illetve az eredeti állapot visszaállításának esélyétől.
Adódhatnak olyan esetek, amikor a delikvens meggondolja magát és – például egy
új kapcsolat miatt – szeretné egy helyen tudni minden nedvét. A visszaállító
műtétek sikere alapvetően a beavatkozástól eltelt idő hosszától függ (minél később
kerül rá sor, annál nehezebb), továbbá az első műtét fajtájától és a paciens
általános fizikai állapotától. Az időnek többek között abban van szerepe, hogy
a fel nem használt spermiumok a lezárt vezeték falán bejutnak a keringésbe,
ahol ellenanyag keletkezik, majd az antitestek képződése miatt immunológiai
meddőség alakulhat ki. Az ondóvezeték és a mellékhere átjárhatóságát megoldó
műtétek az esetek 30-45 százalékában járnak eredménnyel, az ondóvezeték
helyreállítását célzó beavatkozások sikere általában 80-90 százalék közötti.
Természetesen más úton-módon is megoldható a termékenyítőképes spermiumok
biztosítása: egyrészt jó előre lefagyasztható ilyen esetekre, másrészt egy
darabig a herékből és mellékherékből is ki lehet nyerni életképes spermát, igaz,
csak sebészi úton. Dr. Fekete Ferenc urológus tapasztalatai szerint itthon nem
sokan tartanak igényt a spermabank szolgáltatásaira, bár a lehetőség megvan rá,
és erre minden esetben felhívják a paciensek figyelmét. „Talán
amiatt, hogy főleg olyanok választják ezt az utat, akik már nem kívánnak több
gyermeket” – véli Dr. Fekete.
A férfi fogamzásgátlás új, bár nem feltétlenül jobb
korszakát a hormonális alapú tabletták injekciók, tapaszok, bőr alá ültethető
implantátumok megjelenése jelentheti. Évek óta komoly kutatások folynak a
tárgyban, meglehetősen két(ség)es eredményekkel. Nem hagyható figyelmen kívül,
hogy egy valóban biztonságos férfitabletta megjelenése dollármilliárdokat hozna
a gyógyszergyáraknak: előzetes piackutatásaik szerint legalább annyi férfi
használná a pirulákat, mint ahány nő él vele jelenleg, ami alsó hangon a – nem
kicsi - piaci szegmens megkétszereződését jelentheti. Ez nagyon sok pénz. Éppen
ezért feszítő a kérdés, hogy a férfitabletta felváltja-e a női
hormontabletták alkalmazását, vagy inkább kiegészíti azt. A véletlen
terhességekről írtakat tekintetbe véve, azt mondhatjuk, hogy a jelenleg
alkalmazott tabletták és egyebek sem nyújtanak önmagukban elegendő biztonságot,
ezért valószínűsíthető, hogy a kombinált alkalmazás fog elterjedni, amikor a
pár mindkét tagja szed gyógyszert, esetleg – például egyéjszakás kapcsolat
esetén – még óvszert is használnak.
A férfi meddőség okainak kutatása azonban újabb és újabb
lehetőségeket vet föl mellékszálon, amelyek némelyike biztató ugyan, de semmiképpen
nem várható tőlük gyors eredmény. Legutóbb a gyapot- vagy lenmagolajjal végzett
kísérletek vallottak csúfos kudarcot Kínában. (Egyes híradások mérgezéses
tünetekről, mások a libidó megszűnéséről vagy végletes sterilitásról számoltak
be.) A Nature magazin hírt adott egy nem hormonalapú
lehetőségről, melyre a lusta, túl lassan mozgó hímivarsejtek kutatása kapcsán
figyeltek fel. Felmerült a gondolat, hogy ha mesterségesen – ezúttal a mozgást
serkentő fehérje génjének blokkolásával - sikerül lefékezni a spermiumok
mozgását, azok nem lesznek képesek a megtermékenyítésre. A kutatások másik
iránya azonban a hormonok vegykonyhájában kísérletezik, és a spermiumok
termelődését igyekszik megállítani (egy átlagos adag ejakulátumban 350 millió spermium úszik a
petesejt felé), méghozzá a lehető legkevesebb mellékhatás mellett.
Jelenleg a normális hormonszint fenntartása okozza a legnagyobb problémát a
készítmény szedése alatt, illetve a gyógyszerelés utáni spermatermelés
maradéktalan visszatértének garantálása. Egy skóciai tudósok által vezetett
csapat a nyáron tette közzé eredményeit, amelyben tesztoszteron és az ennek
hatását ellensúlyozandó szintetikus szteroid adagolásával sikerült elérniük a
spermatermelődés ideiglenes leállását, állításuk szerint ezúttal a végleges
sterilitás kialakulása vagy más maradandó károsodás nélkül. Ugyanakkor
elismerték, hogy a kísérleti fázisban lévő szer szedése a pirulákat alkalmazó
nők tüneteivel járt együtt a férfiaknál, mint például a hangulati ingadozások
és a súlytöbblet megjelenése. A kutatócsoport most az optimális adagolás
előállításán dolgozik. Kik használnák, ha sikerülne előállítani? „Akiknek
a partnere valamilyen egészségügyi ok miatt nem védekezhet tablettával, vagy
nem akar védekezni a hormonoktól való félelme miatt” – példálózik Dr. Fekete –
„Illetve azok, akik házasságon kívül élnek nemi életet vagy nem akarják, hogy a
partnerük egy esetleges terhességgel próbálja meg őket magához kötni. Akik
"saját hatáskörbe" akarják vonni a gyermeknemzés szabályozását bármilyen
okból.” Széles tehát az igénylők köre. Ha minden a tervek szerint
halad, 2-3 év múlva elindíthatják az új gyógyszer törzskönyvezési procedúráját.
Addig még van időnk átgondolni, várhatóan milyen változásokat hoz személyes
életünkbe a férfitabletta megjelenése, és mit hoz a Földön jelenleg élő
hatmilliárd emberébe.
Pál Kata
Magyar Narancs- Tűsarok, XV. évfolyam 45. szám
2003.november 6.
Antibébi férfiaknak: Csak bekapod